Ezoráció

Hallgatom, olvasom, nézem emberek beszámolóit arról, hogy kivel,  melyik túlvilági lény kommunikál. Ki, kinek az üzeneteit közvetíti, mit mondanak az odaát létező hatalmasságok, mit tegyünk mi emberek itt a földön. Legtöbbjük határozott utasításokat közöl, mások megpirongatnak, mit csinálunk rosszul, megint mások dicsérnek, és közlik, hogy ők azok, akik felemelték az egész emberiséget az n+1-edik dimenzióba. Egy-egy ilyen közvetítőnek aztán népes tábora alakul ki, akik ámulva csüggenek azon, aki minderre képes. Aztán egy idő után ők is felfedezik magukban a képességet és újabb testen kívüli lény száll be a játékba. Elárasztották a honlapokat, facebook oldalakat a Nagyboldogasszony, Szűz Mária, Jézus, és más szentek, angyalok és egyéb lények. A kedvencem, és végül is, valahol tisztelem azt a komoly papot, aki a hivatását is veszélyeztette, mikor megszólalt rajta keresztül Jézus. Sok olyan megfontolandó tanáccsal látta el híveit, melyek lelki békét, örömet adtak. Az pedig, hogy valóban Jézus adta-e, vagy csak az ő fantáziája teremtette meg az élményt lényegtelen, hiszen az élmény, amit átélt ő és az aki az üzentet elhitte, az valódi volt. Vagy mégse?

Hány és hány tanító mondja, hogy nem a külső a lényeges.
És ez így igaz. Fontos a külső, de nem lényeges.
Fontos, mert embertársaink elsősorban ezt látják. Ez az, amit először felfognak belőlünk, de valóban nem ez a lényegünk.
A lényeg, az mi magunk vagyunk. Minden együtt.
Ha mi magunk rendben vagyunk, ha a lelkünk egészséges, az előbb-utóbb a külsőben is megjelenik. Az egészséges önbizalom pedig erőt ad ahhoz, hogy foglalkozzunk a testünkkel, odafigyeljünk a külsőnkre.
Bármi lehet szép, ha szépnek érezzük.
A belső szépség, kiragyog a testből.

   Ma nagyjából két féle ember van Magyarországon.
  Az egyik feltétlen híve az ezoterikának, vagy valamely ágának, a másik pedig majd az lesz.
  A fennmaradó kisebbség pedig értetlenül, és némi megvetéssel figyeli őket.
  Hogy kinek van igaz?
  Mindenkinek és senkinek. Pontosabban annak, aki boldogan éli az életét, akár melyik csoportba is tartozik.
  Ez a blog azonban Neked szól!
  De csak akkor, ha reggel, mikor kinyitod a szemed, legalább tíz napból kilencszer, nem az az első gondolatod, hogy de    boldog is vagyok! (tovább…)